Piaci liberalizáció Ukrajnában! Ukrajna az Energia Közösségi Szerződés aláírásával vállalta, hogy bevezeti a Harmadik Energia Csomagot és az európai országokra jellemző piaci struktúrát alakít ki mind a villamos energia, mind a földgáz piacán.

A 2017 áprilisában elfogadott ukrán villamosenergia-törvény 2 évet adott a jogszabályok implementációjára. Az elmúlt két év során megtörtént a tulajdonosi szétválasztás, lehetővé vált a hálózathoz való harmadik feles hozzáférés, az ukrán szabályozó meghatározta a hálózati tarifákat, megszüntette a külkereskedelmi monopóliumot és egyszerű feltételekhez kötötte a kereskedői engedélyek kiadását, létrejött a rendszerirányító és az elosztók együttműködő rendszere.

A szabályozási változások lehetővé tették, hogy 2019. január 1-jével sor kerüljön a kiskereskedelmi piac liberalizálására, majd július 1-jétől megkezdje működését a liberalizált nagykereskedelmi piac. Felállt a piacoperátor, másnapi és intraday piacokat működtet.

Bár az egyetemes szolgáltatás ellátása továbbra is kötelező felajánlás alapján történik, az új környezetben 500-nál több új kereskedő lépett piacra. További jelentős változást jelentett, hogy 2019. szeptemberében az ukrán parlament ismét lehetővé tette, hogy orosz és belorusz kereskedők közvetlenül értékesítsenek villamos energiát ukrajnai kereskedőknek.

….

Ami meglepő, hogy a magyar piac irányából is elkezdett importálni Ukrajna. November-december hónapokban a magyar és szlovák piacról érkező többlet importnak csak harmada került továbbszállításra Románia irányába, a fennmaradó rész az ukrán ellátást szolgálta. Az Ukrajnába irányuló kiszállítás felfutása érzékenyen érinti a magyar kereslet és kínálat egyensúlyát. Míg korábban az ukrán import stabil, alacsony árú forrásként szolgálta a hazai kereslet kielégítését, november-december hónapokban, a csúcsidőszakban a korábbi nettó importnak csak ötöde állt rendelkezésre. Ezt a kiesést vagy hazai termelés növelésével, vagy déli irányból behozott importtal lehet pótolni azokban az időszakokban, amikor az osztrák és szlovák határkeresztezők telítettek.A Hivatal korábbi, az AT-HU határra vonatkozó becslései alapján egy 400 MW-os forrás hiánya átlagosan 6-8 €/MWh-val emeli meg a hazai DAM árakat. Szerencsére, az ukrán kivitel felfutásának időszaka egybeesett azzal, hogy a balkáni országokban bőségessé vált a vízerőművi termelés, ami pótolta a kieső ukrán behozatalt. Az azonban még nem megítélhető, hogy az ukrán kiszállítás mennyire árérzékeny, azaz milyen mértékben járulna hozzá a hazai árak növeléséhez egy szűkösebb kínálati helyzetben.

Forrás: MEKH – Piaci Monitoring – ÁRAMPIAC Éves Riport – 2019